Három hierarchia szint, fa struktúrában bontja ki az oldalon található tartalmakat:
- Statisztikai témák: a statisztikai témák a legnagyobb rendszerezési csoport. Tartalmukról összefoglaló oldalukon részletesen olvashatunk, a témában kiemelt grafikonokat vizsgálhatunk. A hozzájuk kapcsolódó módszertani leírások az összes bennük található publikációra egyaránt vonatkoznak.
- Statisztikai altémák: a statisztikai témák alatt található szűkebb blokkok, ezen belül találhatók a publikációs témakörök.
- Publikációs témakör: a statisztikai altéma utáni kategória, a legalsó szint. Kapcsolódhatnak hozzájuk interaktív grafikonok, letölthető sajtóközlemények, saját módszertannal, valamint ábrakészlettel is rendelkezhetnek. A publikációs témakörök több frissülő idősoros excel file-t is tartalmazhatnak, illetve publikációs fogalomtár elemek kapcsolódhatnak hozzájuk.

A publikációs naptárban található a publikációk frissítésének dátuma.

A statisztikai publikációs naptárban.

Kérem látogasson el az adatszolgáltatói felületre.

Általában véve az MNB-ben a pénzügyi folyamatokat és állapotokat bemutató statisztikák (pl. szektorok követelése és tartozása), a KSH-ban a reálgazdasági folyamatokat (pl. gazdasági növekedés, infláció) bemutató statisztikák készülnek.

Az MNB-ben készülő statisztikák: monetáris statisztika, fizetési mérleg statisztika, értékpapír statisztika, pénzügyi számlák, pénzforgalmi statisztika, felügyeleti statisztika, és egyéb, az MNB működéséhez szükséges statisztikák.

A főoldalon található információk menüpont alatt találhat az Elérhetőségek fül, melyre kattintva láthatók a Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei.

Az MNB az összes Magyarországon engedéllyel rendelkező befektetési alap adatát gyűjti és közzéteszi, míg a BAMOSZ csak a szövetségben tagsággal rendelkező alapkezelők által kezelt alapok adatait publikálja.

Az MNB az összes Magyarországon engedéllyel rendelkező befektetési alap adatát gyűjti, az összegyűjtött adatokat publikálja.

Az MNB havi gyakorisággal közli a befektetési alapok adatait.

Az eltéréseket az eltérő értékelési elvek és az eltérő adatszolgáltatói kör okozzák. A felügyeleti adatok a Szolvencia II értékelési szabályai alapján készülnek.

Az MNB a Magyarországon rezidens biztosító társaságok adatait gyűjti azok külföldi fióktelepeik adatai nélkül, illetve a külföldi székhelyű biztosítók magyarországi fióktelepeinek adatait.

Az MNB negyedéves gyakorisággal közli a biztosító társaságok adatait.

Jelenleg még nem, de az EU-országokkal közösen az MNB is részt vesz a felhasználók által igényelt bontások összeállításában, és pár éven belül az FDI forgalmakon belül elkülöníti az új befektetéseket.

Egy kivételtől eltekintve a publikációkban szereplő adatok megegyeznek az adatszolgáltatók által jelentett adatokkal: az eszköz oldali nyújtott hiteleken - és az elhelyezett betéteken - képzett értévesztések és az – eltérő számviteli és statisztikai számbavétel miatt keletkező – értékelési különbözetek állománya - összhangban a nemzetközi előírásokkal – átkerül a mérleg forrás oldalára, és a céltartalék állományával együtt kerül publikálásra. Ennélfogva a statisztikai idősorokban publikált mérlegfőösszeg a forrás oldalra átkerülő értékvesztések és értékelési különbözetek összegével nagyobb lesz, mint a jelentett mérlegfőösszeg.

A statisztikai adatsorokban a hitelek esetében a partnerrel szembeni tőkekövetelések állománya jelenik meg, vagyis a hitelként bemutatott értékek nem tartalmazzák a hiteleken felhalmozott kamatok, az értékvesztések és - a számviteli és statisztikai mérleg módszertani különbségeként keletkező, úgynevezett - értékelési különbözetek állományát.
Az értévesztések és az értékelési különbözetek állománya - összhangban a nemzetközi előírásokkal – átkerül a mérleg forrás oldalára, és a céltartalék állományával együtt kerül publikálásra, míg a felhalmozott kamatok állománya az Egyéb eszközök közé kerül besorolásra.

Az egyes állományok lejárati kategóriákba való besorolása minden esetben a szerződés szerinti, eredeti futamidő szerint történik, ennélfogva az egyes tételek lejárata időben változatlan.

Az adatszolgáltatók a publikáció alapját adó jelentésekben az egyes tételekre vonatkozóan megadják az időszak végi záróállományokat, azt, hogy az egyes állományok milyen devizanemben szerepelnek a mérlegükben, valamint az adott időszakra vonatkozó árváltozások és egyéb állományváltozások értékét. Ezek alapján kerül meghatározásra a havi tranzakciók értéke.
Árváltozásként kerül kimutatásra a - teljes vagy részleges - hitelleírások tárgyidőszaki értéke, valamint hiteleladáskor a tőkekövetelés és az eladási ár különbsége is árváltozásként jelenik meg a publikációban.
Egyéb volumenváltozásként kerül bemutatásra minden olyan tárgyidőszaki állományváltozás, amely nem a devizaárfolyamok változása vagy árváltozás miatt következett be, és amely nem köthető valós gazdasági eseményhez. Ilyenek lehetnek például a partner országának vagy szektorának változása.
A tranzakció meghatározását az Európai Központi Bank módszertana, a mérlegmódszer alapján végezzük: az állományváltozásból kivonjuk a devizaárfolyam változásából adódó változás összegét, az árváltozást, valamint az egyéb volumenváltozást, és az így megmaradt összeg lesz a tranzakció.

Hitelek esetében nettó törlesztésről akkor beszélünk, ha a hitelek tranzakciója negatív – vagyis az időszaki törlesztések összege meghaladja a folyósítások összegét. Amennyiben egy adott időszakon belül több a folyósítások értéke, mint a törlesztéseké, vagyis a hitelek tranzakciója pozitív összeg, akkor a megfigyelt időszakban nettó hitelfolyósítás történt.
Hasonlóan működik a forrás oldali betétek esetében is: a nettó betételhelyezés azt jelenti, hogy az adott időszakban összességében nagyobb állomány került elhelyezésre, mint amennyi betétet kivontak a partnerek (vagyis pozitív a betétek tranzakciós értéke), míg nettó betétkivonásról akkor beszélünk, ha a kivonások összege meghaladja az időszakban elhelyezett betétek értékét (vagyis negatív az időszakra számított tranzakció).

A szezonális igazítást egy olyan szoftver használatával végezzük, amely matematikai modellek segítségével elemzi az idősorokat, megkeresi a bizonyos időközönként – vagyis a szezonálisan – ismétlődő hatásokat, és az ilyen hatásoktól megtisztítja az idősort.
A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitelei és betétei esetében a tranzakciós adatokon végezzük el a szezonális igazítást, míg a pénzmennyiségek esetében az állományok szezonális jellemzőit vizsgáljuk.
Például a nem pénzügyi vállalatok hitelei esetén jól látszik az eredeti tranzakciós adatokból, hogy a decemberi értékek minden évben rendre elmaradnak a novemberi értékektől. A program az idősorra illesztett matematikai modell segítségével azonosítja ezt a szezonális csökkenést, és az igazítás során „csökkenti a tranzakciók szezonális csökkenését”, vagyis simítja a szezonális változások miatti mozgásokat.
Másik szemléletes példa a készpénzállomány szezonális igazítása: minden évben karácsony körül kiugróan megnő a forgalomban lévő készpénzállomány, majd januárban a decemberi szinthez képest nagy csökkenés látható. Ezt a minden évet jellemző (= szezonális) ugrálást simítja ki a szoftver a szezonális igazítás során, vagyis az igazítás elve ebben az esetben is az, hogy „ha nem lenne karácsony, akkor nem is lennének kiugrások, az állomány egyenletesen növekedne”. Ez a folyamat jól megfigyelhető a szezonálisan igazított idősorban.
Ennélfogva a szezonális változások eltávolításának eredményeképp olyan idősorokat kapunk, amelyekben a szomszédos időszakok adatai jobban összehasonlíthatók egymással.
A szezonális igazítást a JDemetra+ program használatával végezzük, amely egy optimális matematikai modellt illeszt az idősorokra.

A „Kamatlábak, pénz és tőkepiaci adatok” részben közzé tesszük többek között, hogy a háztartási és nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei esetében az egyes időszakokban mekkora összegű szerződéskötések történtek, valamint, hogy az egyes kategóriákban milyen kamatlábak tartoznak a hitelekhez és a betétekhez.
A háztartási hitelek késedelmességéről, az állományváltozások összetételéről, a hátralévő futamidőre jutó cash-flow-k esedékességéről a „Pénzügyi stabilitási statisztikák” részben teszünk közzé részletes adatokat.
A „Felügyeleti statisztika” pont alatt további bontások találhatók a nem pénzügyi vállalatok hiteleiről.

Az államadósság adatai a pénzügyi számlák adatai alatt találhatók, a részletes államháztartási adatok között.

A háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek állományát a pénzügyi számlák mutatják. A pénzügyi számlák azt is bemutatják, hogy adott időszak alatt a pénzügyi eszközök és a kötelezettségek állománya milyen okból változott (tranzakcióból, átértékelésből vagy egyéb, technikai okból).

Az értékpapírstatisztika a belföldi gazdasági szereplők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a tőzsdei részvényeket és befektetési jegyeket mutatja be, kibocsátói és tulajdonosi bontásban.

Az értékpapírstatisztika a belföldi gazdasági szereplők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a tőzsdei részvényeket és befektetési jegyeket mutatja be, kibocsátói és tulajdonosi bontásban.

Igen. Ehhez a grafikon területén jobb egér kattintással megjelenő „Megjelenítés táblaként” lehetőséget kell választani. Az interaktív grafikonhoz történő visszatéréshez a „Vissza a jelentéshez” lehetőséget kell választani.

Igen. Az interaktív sajtóközlemény, tájékoztató egyes felületeihez tartozó szöveges tájékoztató elérhető összefüggően pdf formátumú változatban.

A felügyelt intézmények idősorai az MNB (korábban a PSZÁF) felügyeleti rendeleteiben előírt, továbbá az EU jogszabályaiban a pénzügyi szervezetek számára elrendelt adatszolgáltatások alapján, a felügyelt intézmények által jelentett adatok felhasználásával készülnek.

Az egyes intézmények adatainak közzététele adatvédelmi okok miatt nem lehetséges. Egyedül az ún „Aranykönyv”-ben publikálunk olyan egyedi adatokat, amelyek egyébként is nyilvánosak.

Egyedi kérés alapján nem publikált adat kiadásra nem kerül, de az idősor tartalmának ütemezett felülvizsgálata során a publikált tartalmat időről időre bővítjük a közérdeklődésre számot tartó adatokkal, bontásokkal.

A kamatstatisztika nem a tárgyhavi folyósításokat, hanem az adott hónapban történt új szerződéskötéseket mutatja be, így előfordulhat, hogy olyan szerződések is bekerülnek az adott havi forgalomba, amiből csak a tárgyhónapot követő időszakban lesz tényleges folyósítás (vagy akár később sem). Ennek oka, hogy a kamatstatisztika célja elsősorban a hitelek és a betétek árazásnak megfigyelése az adott havi új megállapodások alapján és nem a havi állománynövekedést hivatott magyarázni.

A hitelköltség mutató a kamatstatisztikai adatgyűjtésekben használt mutató, amely az új szerződésre vonatkozó hitelköltségek bemutatására szolgál. A hitelköltség mutató esetében, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók, a következő eltérésekkel:
-a hitelköltség mutató számításánál a szerződésben rögzített egyedi feltételeket kell figyelembe venni, azaz a feltételhez kötött kamatkedvezményeket is tartalmazza;
-a támogatott konstrukciók esetében lakáshitelnél a kamattámogatás, áruvásárlási hitelnél az eladótól kapott hozzájárulás mértékével korrigált kamatlábat mutatja be a hitelköltség mutató számításánál.

A kamatstatisztikai publikációban és az idősorokban közölt adatokból kiszűrésre kerülnek az át-strukturált hiteladatok, az új szerződések közt – a teljesen új megállapodásokon kívül - kizárólag az újratárgyalások kerülnek bemutatásra.

A kamatstatisztikai előírások alapján a folyószámlahitelek, illetve a látraszóló és folyószámlabetétek esetében az adott hó végi állományi adatok kerülnek bemutatásra, mint új szerződések. A szerződéses kamatlábak pedig megegyeznek a hó végi állományi kamatlábakkal ezen instrumentumok esetében.

A rulírozó jellegű hitelkeret szerződésnek két típusát különíthetjük el.
1.) A folyószámlahitel jelleggel bíró rulírozó hiteleket, amelyek nem kerülnek be a kamatstatisztikai jelentésekbe, mint új szerződések.
2.) A nem folyószámlahitel jelleggel bíró rulírozó hitelek, amelyek egyéb hitelnek minősülnek. Általában az NHP hitelkeretek is ebbe a kategóriába sorolhatók, amelyek megjelennek a kamatstatisztikai adatokban, mint új szerződések.

Az országbontásos állományi adatok az alábbi linken érhetők el

Az alábbi riportban elérhetők az FDI forgalmakon belül elkülönített M&A forgalmak.

Igen, az alábbi riportban elérhetők az adatok.

A nemzetközi tartalékok az alábbi linken érhetőek el.

A főoldalon lévő segédlet menüpontban található a Publikációs fogalomtár, mely tartalmazza a legfontosabb fogalmak magyarázatait.

A legfrissebb hírek megtalálhatók a főoldalon. Ha korábbi híreket szeretne olvasni, kattintson az "Összes hír" feliratra, ahol kereshet hírekre.

Az adatok, idősorok valamint az egyes publikációk a mellettük található letöltés ikonra kattintva tölthetők le.