Három hierarchia szint, fa struktúrában bontja ki az oldalon található tartalmakat:
- Statisztikai témák: a statisztikai témák a legnagyobb rendszerezési csoport. Tartalmukról összefoglaló oldalukon részletesen olvashatunk, a témában kiemelt grafikonokat vizsgálhatunk. A hozzájuk kapcsolódó módszertani leírások az összes bennük található publikációra egyaránt vonatkoznak.
- Statisztikai altémák: a statisztikai témák alatt található szűkebb blokkok, ezen belül találhatók a publikációs témakörök.
- Publikációs témakör: a statisztikai altéma utáni kategória, a legalsó szint. Kapcsolódhatnak hozzájuk interaktív grafikonok, letölthető tájékoztatók, saját módszertannal, valamint ábrakészlettel is rendelkezhetnek. A publikációs témakörök több frissülő idősoros excel file-t is tartalmazhatnak, illetve publikációs fogalomtár elemek kapcsolódhatnak hozzájuk.

A publikációs naptárban található a publikációk frissítésének dátuma.

A statisztikai publikációs naptárban.

Kérem látogasson el az adatszolgáltatói felületre.

Általában véve az MNB-ben a pénzügyi folyamatokat és állapotokat bemutató statisztikák (pl. szektorok követelése és tartozása), a KSH-ban a reálgazdasági folyamatokat (pl. gazdasági növekedés, infláció) bemutató statisztikák készülnek.

Az MNB-ben készülő statisztikák: monetáris statisztika, fizetési mérleg statisztika, értékpapír statisztika, pénzügyi számlák, pénzforgalmi statisztika, felügyeleti statisztika, és egyéb, az MNB működéséhez szükséges statisztikák.

A főoldalon található információk menüpont alatt találhat az Elérhetőségek fül, melyre kattintva láthatók a Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei.

Az MNB Pénzügyi intézmények mérlegei statisztikai téma alatti Befektetési alapok statisztikai mérlege publikációjában az összes Magyarországon engedéllyel rendelkező befektetési alap adatát gyűjti és közzéteszi, míg a Felügyeleti statisztikák téma alatt található Befektetési alapok prudenciális adatai idősorban a felügyelt befektetési alapkezelők által kezelt hazai és külföldi alapok kerülnek bemutatásra, ezek kategorizálása is eltérő a két idősorban. Ezekkel szemben a BAMOSZ csak a szövetségben tagsággal rendelkező alapkezelők által kezelt alapok adatait publikálja.

Az MNB Pénzügyi intézmények mérlegei statisztikai téma alatti Befektetési alapok statisztikai mérlege publikációjában az összes Magyarországon engedéllyel rendelkező befektetési alap adatát gyűjti, az összegyűjtött adatokat publikálja, míg a Felügyeleti statisztikák téma alatt található Befektetési alapok prudenciális adatai idősorban a felügyelt befektetési alapkezelők által kezelt hazai és külföldi alapok kerülnek bemutatásra, ezek kategorizálása is eltérő a két idősorban.

Az MNB a Pénzügyi intézmények mérlegei statisztikai téma alatti Befektetési alapok statisztikai mérlege publikációjában havi gyakorisággal, a Felügyeleti statisztikák téma alatt található Befektetési alapok prudenciális adatai idősorban negyedéves gyakorisággal közli a befektetési alapok adatait.

Az eltéréseket az eltérő értékelési elvek és az eltérő adatszolgáltatói kör okozzák. A felügyeleti adatok a Szolvencia II értékelési szabályai alapján készülnek.

Az MNB statisztikai célú adatgyűjtéseiben a Magyarországon rezidens biztosító társaságok adatait gyűjti azok külföldi fióktelepeik adatai nélkül, illetve a külföldi székhelyű biztosítók magyarországi fióktelepeinek adatait, míg felügyeleti célú adatgyűjtéseiben a magyarországi székhelyű biztosítók adatait - kivéve a külföldi székhelyű biztosítók magyarországi fióktelepeit - gyűjti.

Az MNB negyedéves gyakorisággal közli a biztosító társaságok adatait.

Jelenleg még nem, de az EU-országokkal közösen az MNB is részt vesz a felhasználók által igényelt bontások összeállításában, és pár éven belül az FDI forgalmakon belül elkülöníti az új befektetéseket.

Egy kivételtől eltekintve a publikációkban szereplő adatok megegyeznek az adatszolgáltatók által jelentett adatokkal: az eszköz oldali nyújtott hiteleken - és az elhelyezett betéteken - képzett értévesztések és az – eltérő számviteli és statisztikai számbavétel miatt keletkező – értékelési különbözetek állománya - összhangban a nemzetközi előírásokkal – átkerül a mérleg forrás oldalára, és a céltartalék állományával együtt kerül publikálásra. Ennélfogva a statisztikai idősorokban publikált mérlegfőösszeg a forrás oldalra átkerülő értékvesztések és értékelési különbözetek összegével nagyobb lesz, mint a jelentett mérlegfőösszeg.

A statisztikai adatsorokban a hitelek esetében a partnerrel szembeni tőkekövetelések állománya jelenik meg, vagyis a hitelként bemutatott értékek nem tartalmazzák a hiteleken felhalmozott kamatok, az értékvesztések és - a számviteli és statisztikai mérleg módszertani különbségeként keletkező, úgynevezett - értékelési különbözetek állományát.
Az értévesztések és az értékelési különbözetek állománya - összhangban a nemzetközi előírásokkal – átkerül a mérleg forrás oldalára, és a céltartalék állományával együtt kerül publikálásra, míg a felhalmozott kamatok állománya az Egyéb eszközök közé kerül besorolásra.

Az egyes állományok lejárati kategóriákba való besorolása minden esetben a szerződés szerinti, eredeti futamidő szerint történik, ennélfogva az egyes tételek lejárata időben változatlan.

Az adatszolgáltatók a publikáció alapját adó jelentésekben az egyes tételekre vonatkozóan megadják az időszak végi záróállományokat, azt, hogy az egyes állományok milyen devizanemben szerepelnek a mérlegükben, valamint az adott időszakra vonatkozó árváltozások és egyéb állományváltozások értékét. Ezek alapján kerül meghatározásra a havi tranzakciók értéke.
Árváltozásként kerül kimutatásra a - teljes vagy részleges - hitelleírások tárgyidőszaki értéke, valamint hiteleladáskor a tőkekövetelés és az eladási ár különbsége is árváltozásként jelenik meg a publikációban.
Egyéb volumenváltozásként kerül bemutatásra minden olyan tárgyidőszaki állományváltozás, amely nem a devizaárfolyamok változása vagy árváltozás miatt következett be, és amely nem köthető valós gazdasági eseményhez. Ilyenek lehetnek például a partner országának vagy szektorának változása.
A tranzakció meghatározását az Európai Központi Bank módszertana, a mérlegmódszer alapján végezzük: az állományváltozásból kivonjuk a devizaárfolyam változásából adódó változás összegét, az árváltozást, valamint az egyéb volumenváltozást, és az így megmaradt összeg lesz a tranzakció.

Hitelek esetében nettó törlesztésről akkor beszélünk, ha a hitelek tranzakciója negatív – vagyis az időszaki törlesztések összege meghaladja a folyósítások összegét. Amennyiben egy adott időszakon belül több a folyósítások értéke, mint a törlesztéseké, vagyis a hitelek tranzakciója pozitív összeg, akkor a megfigyelt időszakban nettó hitelfolyósítás történt.
Hasonlóan működik a forrás oldali betétek esetében is: a nettó betételhelyezés azt jelenti, hogy az adott időszakban összességében nagyobb állomány került elhelyezésre, mint amennyi betétet kivontak a partnerek (vagyis pozitív a betétek tranzakciós értéke), míg nettó betétkivonásról akkor beszélünk, ha a kivonások összege meghaladja az időszakban elhelyezett betétek értékét (vagyis negatív az időszakra számított tranzakció).

A szezonális igazítást egy olyan szoftver használatával végezzük, amely matematikai modellek segítségével elemzi az idősorokat, megkeresi a bizonyos időközönként – vagyis a szezonálisan – ismétlődő hatásokat, és az ilyen hatásoktól megtisztítja az idősort.
A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitelei és betétei esetében a tranzakciós adatokon végezzük el a szezonális igazítást, míg a pénzmennyiségek esetében az állományok szezonális jellemzőit vizsgáljuk.
Például a nem pénzügyi vállalatok hitelei esetén jól látszik az eredeti tranzakciós adatokból, hogy a decemberi értékek minden évben rendre elmaradnak a novemberi értékektől. A program az idősorra illesztett matematikai modell segítségével azonosítja ezt a szezonális csökkenést, és az igazítás során „csökkenti a tranzakciók szezonális csökkenését”, vagyis simítja a szezonális változások miatti mozgásokat.
Másik szemléletes példa a készpénzállomány szezonális igazítása: minden évben karácsony körül kiugróan megnő a forgalomban lévő készpénzállomány, majd januárban a decemberi szinthez képest nagy csökkenés látható. Ezt a minden évet jellemző (= szezonális) ugrálást simítja ki a szoftver a szezonális igazítás során, vagyis az igazítás elve ebben az esetben is az, hogy „ha nem lenne karácsony, akkor nem is lennének kiugrások, az állomány egyenletesen növekedne”. Ez a folyamat jól megfigyelhető a szezonálisan igazított idősorban.
Ennélfogva a szezonális változások eltávolításának eredményeképp olyan idősorokat kapunk, amelyekben a szomszédos időszakok adatai jobban összehasonlíthatók egymással.
A szezonális igazítást a JDemetra+ program használatával végezzük, amely egy optimális matematikai modellt illeszt az idősorokra.

A „Kamatlábak, pénz és tőkepiaci adatok” részben közzé tesszük többek között, hogy a háztartási és nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei esetében az egyes időszakokban mekkora összegű szerződéskötések történtek, valamint, hogy az egyes kategóriákban milyen kamatlábak tartoznak a hitelekhez és a betétekhez.
A háztartási hitelek késedelmességéről, az állományváltozások összetételéről, a hátralévő futamidőre jutó cash-flow-k esedékességéről a „Pénzügyi stabilitási statisztikák” részben teszünk közzé részletes adatokat.
A „Felügyeleti statisztika” pont alatt további bontások találhatók a nem pénzügyi vállalatok hiteleiről.

Az államadósság adatai a pénzügyi számlák adatai alatt találhatók, a részletes államháztartási adatok között.

A háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek állományát a pénzügyi számlák mutatják. A pénzügyi számlák azt is bemutatják, hogy adott időszak alatt a pénzügyi eszközök és a kötelezettségek állománya milyen okból változott (tranzakcióból, átértékelésből vagy egyéb, technikai okból).

Az értékpapírstatisztika a belföldi gazdasági szereplők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a tőzsdei részvényeket és befektetési jegyeket mutatja be, kibocsátói és tulajdonosi bontásban.

Az értékpapírstatisztika a belföldi gazdasági szereplők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a tőzsdei részvényeket és befektetési jegyeket mutatja be, kibocsátói és tulajdonosi bontásban.

Igen. Ehhez a grafikon területén jobb egér kattintással megjelenő „Megjelenítés táblaként” lehetőséget kell választani. Az interaktív grafikonhoz történő visszatéréshez a „Vissza a jelentéshez” lehetőséget kell választani.

Igen. Az interaktív tájékoztató egyes felületeihez tartozó szöveges tájékoztató elérhető összefüggően pdf formátumú változatban.

A felügyelt intézmények idősorai az MNB (korábban a PSZÁF) felügyeleti rendeleteiben előírt, továbbá az EU jogszabályaiban a pénzügyi szervezetek számára elrendelt adatszolgáltatások alapján, a felügyelt intézmények által jelentett adatok felhasználásával készülnek.

Az egyes intézmények adatainak közzététele adatvédelmi okok miatt nem lehetséges. Egyedül az ún „Aranykönyv”-ben publikálunk olyan egyedi adatokat, amelyek egyébként is nyilvánosak.

Egyedi kérés alapján nem publikált adat kiadásra nem kerül, de az idősor tartalmának ütemezett felülvizsgálata során a publikált tartalmat időről időre bővítjük a közérdeklődésre számot tartó adatokkal, bontásokkal.

A kamatstatisztika nem a tárgyhavi folyósításokat, hanem az adott hónapban történt új szerződéskötéseket mutatja be, így előfordulhat, hogy olyan szerződések is bekerülnek az adott havi forgalomba, amiből csak a tárgyhónapot követő időszakban lesz tényleges folyósítás (vagy akár később sem). Ennek oka, hogy a kamatstatisztika célja elsősorban a hitelek és a betétek árazásnak megfigyelése az adott havi új megállapodások alapján és nem a havi állománynövekedést hivatott magyarázni.

A hitelköltség mutató a kamatstatisztikai adatgyűjtésekben használt mutató, amely az új szerződésre vonatkozó hitelköltségek bemutatására szolgál. A hitelköltség mutató esetében, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók, a következő eltérésekkel:
-a hitelköltség mutató számításánál a szerződésben rögzített egyedi feltételeket kell figyelembe venni, azaz a feltételhez kötött kamatkedvezményeket is tartalmazza;
-a támogatott konstrukciók esetében lakáshitelnél a kamattámogatás, áruvásárlási hitelnél az eladótól kapott hozzájárulás mértékével korrigált kamatlábat mutatja be a hitelköltség mutató számításánál.

A kamatstatisztikai publikációban és az idősorokban közölt adatokból kiszűrésre kerülnek az át-strukturált hiteladatok, az új szerződések közt – a teljesen új megállapodásokon kívül - kizárólag az újratárgyalások kerülnek bemutatásra.

A kamatstatisztikai előírások alapján a folyószámlahitelek, illetve a látraszóló és folyószámlabetétek esetében az adott hó végi állományi adatok kerülnek bemutatásra, mint új szerződések. A szerződéses kamatlábak pedig megegyeznek a hó végi állományi kamatlábakkal ezen instrumentumok esetében.

A rulírozó jellegű hitelkeret szerződésnek két típusát különíthetjük el.
1.) A folyószámlahitel jelleggel bíró rulírozó hiteleket, amelyek nem kerülnek be a kamatstatisztikai jelentésekbe, mint új szerződések.
2.) A nem folyószámlahitel jelleggel bíró rulírozó hitelek, amelyek egyéb hitelnek minősülnek. Általában az NHP hitelkeretek is ebbe a kategóriába sorolhatók, amelyek megjelennek a kamatstatisztikai adatokban, mint új szerződések.

Az országbontásos állományi adatok az alábbi linken érhetők el

Az alábbi riportban elérhetők az FDI forgalmakon belül elkülönített M&A forgalmak.

Igen, az alábbi riportban elérhetők az adatok.

A nemzetközi tartalékok az alábbi linken érhetőek el.

A főoldalon lévő segédlet menüpontban található a Publikációs fogalomtár, mely tartalmazza a legfontosabb fogalmak magyarázatait.

A legfrissebb hírek megtalálhatók a főoldalon. Ha korábbi híreket szeretne olvasni, kattintson az "Összes hír" feliratra, ahol kereshet hírekre.

Az adatok, idősorok valamint az egyes publikációk a mellettük található letöltés ikonra kattintva tölthetők le.